Ó, nemzetek Királya és szívük Kívánsága, az Egyház Szegletköve! Te egybekapcsolod régi és új választott népedet: Jöjj, üdvözítsd az embert, akit a föld anyagából alkottál!
Agyagból vagyok Uram. Alakíts át a te kedvedre. Ne legyek többé torzó.
Királyom! Alkotóm! Még nem vagyok kész! Ne hagyd félbe művedet!
Ó, szent Virradat! Te az örök világosság Fényessége és az igazságosság Napja vagy: Jöjj, és világosítsd meg azokat, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek!
Uram. Köszönöm hogy itt vagy. Itt voltál ma a meghitt pillanatokban. Itt voltál a nehézségekben. Éreztem jelenléted. Áldalak érte Uram. Kérlek erősíts meg, hogy bogi betegsegevel fel tudjam venni a harcot. Kérlek erősíts meg hogy el tudjam végezni a teendőket. Adj erőt a karácsonyi készülődéshez. Te légy az én erőm Uram. Légy velem ha csüggedek.
Vilagositsd meg ertelmemet hogy a helyes úton járjak.
Gyogyitsd meg a pici csibémet! Meghajtom fejem akaratod előtt. Végigmegyek a próbán ha azt rendeled nekem. Csak el ne hagyj. Aldj meg s őrizz meg minket.
Ó, Dávid kulcsa és Izrael királyi pálcája! Amit te megnyitottál, azt senki be nem zárja, amit te bezártál, azt senki ki nem nyitja: Jöjj, szabadítsd ki a börtönből a foglyokat, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek!
Uram, boldog vagyok hogy a te munkatársad lehetek. Vegezhetnem jobban is a dolgom. Ne vess meg amiért csak ennyire futja.
Úgy várlak! Szüless meg a lelkünkben, szüless meg az életünkben. Úgy várunk rád a sötétben ó Szabaditonk!
Ó, Jessze gyökeréből támadt Sarj! Te jel vagy a népek számára; elnémulnak a királyok előtted, és epedve várnak a nemzetek: Jöjj, szabadíts meg minket, már ne várass tovább magadra!
Uram, úgy igyekszem. De látod kevés. És a sátán torkon ragad. Úgy szeretnék jó lenni. Jó mindhalálig. De rossz vagyok. Pont olyan rossz és engedetlen, mint a gyerekek. Ó Uram miért hagyod hogy bántsam őket. Taníts kérlek taníts meg jó szülőnek lenni.
Ó, Urunk és népednek vezérlő Fejedelme! Te megjelentél Mózesnek az égő csipkebokorban, és neki a Sínai-hegyen törvényt adtál: Jöjj, válts meg minket kitárt karoddal!
Köszönöm! Uram! Istenem! Fejedelmem! Bocsáss meg sok nagy vétkemért!
Földig hajolok nagyságod előtt. Jóságok gyenge és képmutató. De a szívem őszintén vágyakozik utánad.
Ó Sapientia. Ó Bölcsesség Ura jöjj el ó jöjj el.
A bölcsesség az ha az életemet bölcsen vagyok képes irányítani. Bárcsak képes lennék erre. Uram te maga vagy a bölcsesség. Kérlek jöjj el az életembe mutasd meg mit kell tennem hogy képes legyek önmagamat legyőzni, hogy képes legyek kiszabadulni önmagam rabságából.
Ó, Bölcsesség! Te a magasságbeli Isten ajkán születtél, erőddel elérsz a világ egyik végétől a másikig, és üdvösen igazgatod a világmindenséget: Jöjj, taníts meg minket okosan élni!
Én Uram, én Istenem!
Látod elbuktam megint. Kértél és nem hallgattam rád, vezettél és nem követtelek. Tévelyegtem és elcsábultam a legkisebb kísértéseknek is. Még rád is dühös voltam kicsit, pedig ha valaki hát én vagyok akire haragudnom kellene. Persze a hamis önvád se vezet sehova...
Itt állok előtted Uram kifosztottan, üres kézzel. Nem hoztam neked semmit. A talentumot amit rám bíztál eljátszottam. Ajándékom sincs amit neked adhatnék. A feladataimat se láttam el. És amire kérsz azt is vonakodom megtenni.
Ó Uram a bűn rabságában élek. Vak vagyok a te utadat követni. És úgy viselkedem mint aki süket. A kezem gyenge, a lábam béna és a szám csak panaszra nyílik.
Ó Uram, én drága Megváltóm. Egyedül arra lennék méltó hogy eltiporj engem nyomorult kis férget. De Te ezt mégsem teszed. Szelíd szánakozó szemmel nézel rám. Érzem végtelen szereteted. De azt is, hogy elszakadtam tőled. Minden más elvonja a figyelmemet.. és ó de könnyű dolguk van. Elcsábulok és bűnbe esek újra és újra.
Már nem ígérek Neked semmit... fogadkozásom hiábavaló.
Csak lerogyok előtted. Fáj hogy megbántottalak, őszintén mondom. Úgy szeretnék örömet okozni neked, úgy szeretném, hogy büszke légy rám, mint egy kisgyermek. Forró szeretettel bújnék Hozzád! Ó ne taszíts el magadtól. Hisz nélküled elpusztulok.
